ÚJ TÜDŐ BUDAPESTNEK!

Home / PROGRAMOM / ÚJ TÜDŐ BUDAPESTNEK!

Létrehozzuk a város legnagyobb telepített parkerdejét Csepelen és a Ferencvárosban, a Budapesti Nagyerdőt. Emellett zöldfolyosóval kötjük össze a Margitszigetet a Római-parttal. Tisztább levegő, jobb élet!

Míg a budai oldalon, a budai hegyeknek köszönhetően a budapestiek könnyedén indulhatnak egy kellemes sétára, kirándulásra, a belvárosban és a pesti oldalon élőknek ez csak hosszabb utazás árán megvalósítható. Hétvégéken tömve van a Normafa és környéke, nem véletlen: a természet közelsége, az árnyas fák, a pihentető séták minden budapestinek vonzó, lakhelytől függetlenül.

A Budapest Nagyerdő ezt az élményt fogja elhozni a belvárosban és Dél-Pesten élők számára is. A Soroksári-Duna két partján, Csepelen és a Ferencvárosban, a Fidesz-kormány lopakodó olimpia programjának (LOP) pazarló sportberuházásai helyett Budapest legnagyobb telepített parkerdejét hozzuk létre. Egy erdőt, amely összeköti a belvárost a külvárossal, ahol a budapestiek sportolhatnak, pihenhetnek és szórakozhatnak. Bár ma még a legtöbben úgy gondolhatják, hogy ez a terület messze van a városközponttól, csupán 3-4 kilométerre fekszik onnan, biciklivel, autóval vagy villamossal 15-20 perc alatt kijuthatunk majd.

A Budapesti Nagyerdő egy olyan ötlet, ami Budapest 21. századi történetének mintaprojektjévé válhat. Ami a 19. században a Városliget kialakítása volt, az lehet a mi életünkben a Nagyerdő. Egy olyan projekt, ami nem önmagáért való, hanem megtestesíti a klímaválság elleni küzdelmet. Ami több oxigént, kevesebb szennyeződést, árnyas parkokat és zöld megújulást jelent. Mert a jövő Budapestje nem a vasbetonról, hanem a zöldről szól.

Hol lesz a Nagyerdő?
A Budapesti Nagyerdő a főváros IX. és XXI. kerületeiben, a Soroksári-Duna két oldalán valósulhat meg. A ma még jellemzően üresen álló, vagy alulhasznosított ipari és logisztikai épületekkel borított terület egybefüggő zöldterületté válhat. Míg ma ez a lepukkant barnamezős terület elválasztja egymástól a belvárost és a külvárosokat, a Budapesti Nagyerdő összeköti majd egymással ezeket a városrészeket.

Mekkora lesz a Nagyerdő?
A Budapesti Nagyerdő egy 525 hektáros parkerdő lesz. Ez ötször akkora, mint a Városliget vagy a Népliget, és éppen 1%-a Budapest teljes területének. 730 focipályányi méretű. Az érintett, megújulásra váró terület ennél is nagyobb, így lehetőség lesz arra, hogy új funkciókkal, új fejlesztésekkel alakuljon át a Budapesti Nagyerdő közvetlen környéke is.

Lesz valami ott fákon kívül?
A Budapesti Nagyerdő nemcsak egy ligetes, mezőkkel és tisztásokkal tarkított parkerdő lesz, hanem ennél jóval több. A környékben rejlő fejlesztési potenciál, a rozsdaövezet megújítása azt jelenti, hogy egy ekkora mértékű zöldítés mellett is rengeteg lehetőség lesz ingatlanfejlesztésre vagy éppen szórakoztató, kikapcsolódást jelentő beruházások megvalósítására. A területen található olyan műemlékvédelmet élvező épületegyüttes is, amelyek – új épületek mellett – a természet vonzásán túlmenően is élettel tölthetik meg ezt a területet.

Miből?
A Budapesti Nagyerdő környezete a város legértékesebb fejlesztési területei: hatalmas területek a belváros közvetlen közelében. A Nagyerdő létrehozása kiegészíthető a környék átgondolt fejlesztésével, amin keresztül az ingatlanfejlesztők majdani profitjának egy részét a Nagyerdő létrehozására fordítjuk.

Mikorra?
A Budapesti Nagyerdő a 21. századi Budapest zöld mintaprojektje lesz, teljes egészében csak a század közepére készülhet el, gondoljunk csak a Külső-Ferencváros megtisztítására, a terület jogi státuszának rendezésére, a fásítás előkészítésére. Ez egy olyan projekt, ami a mi generációnknak az örökséget, gyermekeinknek viszont az életet jelenti majd. Ugyanakkor Csepelen és a Soroksári-Duna mentén a fejlesztések hamarabb is megkezdődhetnek, így a Budapesti Nagyerdő első eredményei már a 2024-ig tartó ciklusban is megvalósulhatnak.

Hány fa lesz?
Több, mint 100.000 fa lesz a Budapesti Nagyerdőben.

Mikorra lesz belőlük erdő?
Egy erdő telepítése gyorsan növő, úgynevezett pionír fajtákkal kezdődik – ezek már néhány év alatt is magasra nőnek.

Unalmas hely, nincs ott semmi!
Ez nem igaz. Míg a Normafánál a hegyeknek köszönhetően Budapest páratlan látképét élvezhetjük, addig a Budapesti Nagyerdőnél a Duna közelsége, a Soroksári-Duna vadregényes környezete jelent különlegességet. Ez egy olyan értéke a városnak, amelyet mindeddig méltánytalanul nélkülöztünk, miközben szó szerint a lábaink előtt hevert.

Messze van mindentől!
Tévedés! A Budapesti Nagyerdő csupán 3-4 kilométerre kezdődik a belvárostól, alig van messzebb, mint a Városliget. Miközben a területet sűrűn lakott városrészek övezik közvetlenül (Ferencváros, Csepel, Pesterzsébet, Kispest), addig a valamivel távolabb élők is könnyedén odabiciklizhetnek majd, akár családosan is, miután végre valódi kerékpáros hálózatot építünk ki Budapesten. A Nagyerdő azonban autóval és közösségi közlekedéssel is megközelíthető lesz, a 2-es villamossal például közvetlenül a belvárosból is.

Ez a terület tele van épületekkel, nem lehet csak úgy lebontani őket!
Teljesen egyértelmű, hogy a Budapest belvárosát övező rozsdaövezet át fog alakulni, nem maradhat mai formájában. Igaz ez a Külső-Ferencvárosra is: a század közepére el fognak tűnni a már rég nem használt ipari területek. A kérdés az, hogy mit szánunk a helyükre: hatalmas ingatlanberuházásokkal építjük be az egészet, hasonlóan a Duna túlpartján épülő BudaPart projekthez, vagy a 21. század legnagyobb zöldberuházásaként a Budapest Nagyerdőt hozzuk létre. Budapestnek zöldre van szüksége, nem több betonra.

Mi lesz az ott található cégekkel, intézményekkel?
Ezeknek új helyet kell találni, ez azonban sokszor amúgy is szükségszerű lenne. Legjobb példa az Illatos úton található állategészségügyi szolgálat, menhely. A jelenlegi telephely egyszerűen nem alkalmas az állatok méltó tartásához, ráadásul sehogy sem bővíthető. A költözéssel megoldható ez a régóta húzódó probléma is.

Az Illatos útnál szennyezett a talaj, azzal mi lesz?
A környék szennyezettsége egy olyan feladat, amelyet mindenképp meg kell oldanunk a budapestiek egészségének érdekében. Ez egy olyan érv, amely nem ellene szól, hanem éppen megerősíti, hogy kerüljön felszámolásra a rozsda, és a helyén zöld nyíljon és virágozzon.

Zöldfolyosó? Az mit jelent?
Egy összefüggő zöldfolyosót alakítunk ki a Margitsziget, az Óbudai-sziget és a Római-part összefűzésével. Ezek ma is létező és védendő zöldterületei a városnak, azonban mégsem lehet könnyedén, sétányszerűen végigsétálni rajtuk. Néhány apró beruházással elérhető, hogy egy 10 kilométer hosszú, Duna-parti zöldterület alakuljon ki, ahol sétálni, biciklizni, futni és sportolni lehet.

Mit kell ehhez építeni?
Már néhány kisméretű beruházásból megvalósítható a Zöldfolyosó. Meg kell teremteni a gyalogos kapcsolatot a Margitsziget és az Óbudai-sziget között (az Árpád hídról a Margitszigetre igen, de az Óbudai-szigetre jelenleg nem lehet lejutni), valamint az Óbudai-sziget és a budai oldal között a gázgyár magasságában. Ez egy kisebb gyaloghíd megépítésével megoldható. Emellett természetesen rendezni kell az érintett zöldterületeket, valamint gondoskodni kell a Római-part megóvásáról, az árvízvédelem megnyugtató rendezése mellet (ahogy a helyiek mondják: fák a Rómain, gát a Nánásin).

Related Posts